Szörny az asztal allat!
Már épp elkezdem sajnálni magam, amikor jobban szemügyre veszem új áldozatomat, és az önsajnálat nyomban a múlté lesz. Jé, ezt a házat én már láttam valahol! Rövid nyomozás után rájövök, nem ezt láttam, hanem Minotauruszt, a testvérét, de ez nem von le semmit az izgalomból. Lassan kinyitom a dobozt, megfordítom, a ház pedig óvatosan kicsusszan belőle. Megfordítom, lehámozom róla az utolsó réteg csomagolást és ekkor finoman, mégis ijesztően rám mordul a szörny. Az első találkozás. Azt mondják, ezen eldőlhet minden, lehet szerelem egy életre vagy örök ellenszenv.

A ház, melyről most olvashattok, a Foxconn csoport terméke. Mint ismeretes, a Foxconn nem a házgyártásról híresült el, ám neve a megbízhatóság palástjaként borul rá összes termékére. A ház a Chimaera család képviselője. Aki járatos a görög mitológiában, az tudja, hogy Chimaera tüzet okádó szörnyeteg, oroszlán, sárkány és kecske (a kecske görögül chimaira) összetétele.
Ha ránézünk az előlapra, láthatjuk is a kecskeszarvakat, a sárkány vágott szemét és az oroszlán vicsorgó pofáját. Mint feljebb írtam, a családnak van egy másik tagja is, mely a Minotaurusz névre hallgat. A Minotaurusz csak színében tér el mostani bemutatónk alanyától, amely valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva még nem kapott nevet, így be kell érnünk a csomagoláson található TH 202 jelzéssel.
Ennél a háznál szinte kötelező az előlap bemutatásával kezdeni az írást. Az ezüstszínű panel egyértelműen egy fejet formáz, melynek szarvai között helyezkednek el a meghajtóhelyek, szájában pedig az előlapi csatlakozók. Az összhatást némileg rombolja a bekapcsoló-gomb világító, vigyorgó ábrázata, de ne legyünk háklisak. A távol-keleti filozófia szerint a jing és a jang, vagyis a jó és a rossz összetartozik, és köztük egyensúlynak kell lennie. Reménykedjünk benne, hogy ennél a háznál a jó kerekedik felül, könyveljük el a bekapcsoló-gombot rossznak, és reméljük, hogy mostantól csak jó következhet. Előre elárulom, nem kell csalódnunk.

Visszatérve a szörny szájára, ha bekukkantuk a felhúzott rostély (fogak) mögé, hét darab kivezetést találunk. Meglepő mennyiség, biztató kezdet. Ennyi csatlakozóhely meglehetősen ritka egy árában középkategóriásnak nevezhető háztól. A négy USB mellett találunk egy IEEE 1394 (FireWire) csatlakozót, egy audió be-, és egy audió kimenetet. A szarvak közötti metálkék felület négy 5,25 és kettő darab 3,5 hüvelykes egységet képes fogadni. Az említett kék felület szépen csillog, így kellemes benyomást kelt, kérdés, milyen színű előlappal vásároljunk hozzá DVD-olvasót, ne adj isten, kislemezmeghajtót.
Az előlap után következzen a ház oldala. No ebben már tényleg nehéz hibát találni. A két ezüstszínű oldallap motívuma megegyezik, ám a felszín alatt sok különbséget fedezhetünk fel. Míg az alaplap felé eső oldal átlátszatlan, addig az ellenoldalon szép ívű plexibetétet találunk. A plexinél érdemes megemlíteni, hogy a tervezésnél nem követték el azt a hibát, hogy a tápegység alja belelógjon az ablakba. Igazán bosszantó tud lenni, amikor a szépen elrendezett belsőbe belelóg a táp fémdoboza, elrontva az összhatást.
Az oldallapot nézegetve észrevehetjük, hogy a tervezők gondoskodtak processzorunk hűtéséről is, hiszen a külvilágot a CPU-hűtővel egy méretes cső köti össze. Optimális esetben az ATX-szabvány* szerint készülő lapoknál a processzor hűtőjének pont a cső belső oldalára kell kerülnie, ám ha ez még sincs így, ne a ház, hanem az alaplap gyártójánál panaszkodjunk. Külön dicséretes, hogy e légbeömlőt ellátták mosható porszűrővel is, mely, ha magát a port nem is, a porcicákat biztos elzárja a CPU-tól.
A hátlapon sok érdekességet nem találunk. A kivezetések ott vannak, ahol megszoktuk őket, a kártyahelyekre sem tudunk rácsodálkozni. Ami ennél lényegesebb, hogy házhűtésre kaptunk egy tizenkét centiméteres ventilátorhelyet. Ez, mint előző házbemutatónknál már leírtam, igen hasznos, hiszen a ventilátor helyére vízhűtés hőleadó radiátora is szerelhető. A házban mellesleg annyi szabad hely van, hogy nyugodt szívvel vásárolhatunk bele kompakt vízhűtést.
A belső
Most következik az a rész, ahol az engem inkább érdeklő részek bújnak meg. Lényeges ez azért, mert a gyártó nem csak dizájnos házakat épít, hanem teljesen szokványosokat is. Az érdekes ebben annyi, hogy a dísztelen fajta beltere megegyezik bemutatónk alanyának belső felével. Így a későbbiekben, ha az égiek és a magyarországi forgalmazó is úgy akarja, szert tehetek egy hasonló szerkezetre ízlésemhez közelálló előlappal.
Nos a belsőben nem kellett csalódnunk. A lemezek megfelelő vastagságúak, szélek behajtva, lekerekítve. Éles peremnek nyoma sincs. A kártyák és a meghajtók lényegében csavar nélkül szerelhetők be. Azért csak lényegében, mert a behelyezéshez szükséges síneket és füleket bizony fel kell csavaroznunk a beépítendő hardverre. Itt álljunk meg egy szóra! Füleket? Igen, jól látjátok, ezt írtam: füleket. A gyártó a fenéklemezbe pattintva mellékel két fület (jobb szót nem tudok rá), melyet merevlemezünkre kell csavaroznunk. E fülek ki- és behajthatók. Ha kihajtjuk, könnyűszerrel tudjuk merevlemezünket kihúzni a tartókeretből.
Érdekes momentum, hogy a merevlemezek beépítő váza nem a megszokott fém, hanem műanyag. Ez nekem nem tűnt túl szimpatikusnak, mivel állandóan az a kép villant be, amikor betolom a merevlemezt, és annak kemény fém széle lehánt egy réteg műanyagot. Némileg megváltozott a véleményem, amikor a forgalmazó képviselőjének megemlítve e „hibát”, azt a választ kaptam, hogy a műanyag jobban elnyeli a rezgéseket, illetve nem továbbítja a ház fémrészei felé. Végig gondolva a dolgot, igazat kell adnom neki.

Nézzük a további pozitívumokat! A házzal együtt tápot is kapunk, mégpedig 450 Wattosat. Márkája előttem ismeretlen, az azonban biztos, hogy szinte zaj nélkül üzemel, annak ellenére, hogy hűtése egy normál nyolc centiméteres ventilátorral történik. A házhoz megfelelő mennyiségű beépítősín, fül és csavar jár. Az alaplap tepsije külön kiemelhető, így annak szerelését nem kell házon belül végezni. Az már csak hab lenne a tortán, ha a kártyákat is kiszerelt állapotban illeszthetnénk helyükre, de ne legyünk telhetetlenek! További kellemes meglepetés, hogy a gyártó a hátsó házhűtőt mellékeli, így annak beszerzéséről nem kell gondoskodnunk. Utolsónak hagytam a neont, melyet a ház belsejében találunk. Kedves ajándék a forgalmazótól, így rögtön megvan gépünk belső világítása is.
Nézzük a részleteket mégegyszer!
Végkövetkeztetés… …más néven konklúzió következik. A szerkezet minden kétséget kizáróan remek. A ház szolgáltatásaiban nem találhatunk hibát, megvan minden, aminek egy jobb háznál meg kell lennie, az előlapi csatlakozók mennyisége túl is teljesíti a normát. Nagyon jó ötlet a levegő bevezetése a processzor hűtőjéhez, ezzel a módszerrel jó néhány fokot nyerhetünk. Az előlapról nem nyilatkozom. Rosszat nem írhatok róla, hiszen anyagai megfelelők, érezhetően jó a minősége. A dizájn már más kérdés. Akik szeretik a különleges házakat, ezt is szeretni fogják, akik nem, azokat sosem fogják meggyőzni, hogy jól néz ki. Sajnos a házra pontos árat nem kaptunk, lévén az egyetlen darab országunkban, ám a forgalmazó ígérete szerint nem fogja túlzottan megkönnyíteni pénztárcánkat.
 |
|
Méretek: 490×200×430 mm |
Alaplap: ATX |
Adatok: - 4× 5,25" (CD-ROM, DVD) - 2× 3,5" (Hajlékonylemez) - 4× 3,5" (HDD) |
Táp: 450 W |
Extrák: - Neon a csomagban - Plexi oldallap - USB, Firewire, hangkivezetés előlapon |
Ventilátor: 1db a házban (120 mm) |
|
| |